Menü Bezárás

A Duna Evangéliuma – Kronológia

Nagyon fontos és figyelemreméltó történelmi időrendi folyamatot állított össze Bakos Attila a Duna Evangéliuma c. könyvében. Fontos, mivel ilyen nagyléptékű, nagyívű időrendet még soha senki nem csinált. (Nyílván nem véletlenül. Az alárendelő “győztesek” által írt történelemkönyvek egyik nagy trükkje a szalámizás, szeletelés technikája, azaz mindig mindent külön-külön, részleteiben tárgyal, mindig ügyelve, hogy más és más népnevekkel illesse ugyanazokat a népeket és leszármazottaikat, mindig csak adott időpontokat emel ki és azokhoz rendel eseményeket, mintha a különböző események nem egymásból, ok-okozati viszonyból erednének, még véletlenül sem összefüggéseiben, nagyívű folyamatleírással tárja elénk a történelmet, mindezt teszik azért, hogy az ember még véletlenül se lássa át az egészet átfogó jelleggel.)
És fontos ez az időrend azért is, hogy lássuk micsoda ádáz küzdelem folyik itt már néhány ezer éve a két minta (az eredeti mellérendelő turáni-szkíta, és az új alárendelő indoeurópai-szemita jövevények) között.
– Kb. 5.000.000 évvel ezelőtt élt a Rudapithecus, a Rudabányai majomember.
– Kb. 600.000 évvel ezelőtt élt a Homo erectus paleohungaricus, a Vértesszőlősi ember.
– Kb. Kr.e. 50.000-től Kr.e. 8000-ig, a Homo Sapiens, a mai ember közvetlen őse által folyamatosan lakott a Kárpát-medence. Néhány jellemző példa: Szeleta-barlang, Süttő, Tokod, Kiskevélyi-barlang, Érd, Bánhida, Tata, stb…
– Alsótatárlaki (Erdély) ősi magyar rovásírásos leletek C14 radiokarbon datálással megállapított származási kora Kr.e. 5300-4600 közé tehető. Közel 7000 éves!
– Vinca-kultúra (Nándorfehérvár, a mai Belgrád közelében) leletei C14 radiokarbon darálással megállapított származási kora Kr.e. 5300-4600 közé tehető. A legidősebb ma is élő fa kaliforniai szálkásfenyő életkora 4900 év. Kidőlt, de vizsgálható legöregebb egyed évgyűrűdatálással 8200 évre vezethető vissza. tehát Kr.e. 6200-ig az évgyűrű datálás módszere hatékony.
– Tordosi-kultúra (Erdély, ásatója Torma Zsófia) kora, Kr.e. 6000.
– Az „istennő” ábrázolások a Kárpát-medencéből kiindulva elborítják Európát, az egész Balkánt és a dinasztiák kora előtti Közel-Keletet egyaránt. A magyar nőelvű, szemere, szemúri őstantra biztos bizonyítékai ezek a szobrocskák, legkorábbi felbukkanásuk Kr.e. 6000-re tehető.
– Kr.e. 45000 – 3000 között Mezopotámiában a kezdetleges képírásból kifejlődik az ékírás.
– Egyiptom predinasztikus kultúrája – Kr.e. 3500 – vázáin található jelek döbbenetes hasonlóságot mutatnak a Vinca-kultúra és a Tordosi kultúra rovásjeleivel.
– Kr.e. 3100 körül Ménős (Ménész) király egyesíti alsó és felső Egyiptomot, megalapítva az egyiptomi nagybirodalmat, melynek fővárosa Ménfő (Memphisz) lesz. Kialakul a hieroglif-írás.
– Kr.e. 2650 körül Uruk virágkora Gilgames király uralma alatt.
– A Krétai-kultúra Kr.e. 2500 előtti szakasza megfellebbezhetetlen hasonlóságot mutat a Tordosi és a Vinca-kultúrával. A mondabeli Minósz király uralma.
– Kr.e. 2615-ben Imhotep sumér származású építőmester – Dzsószer fáraó uralma alatt – megépíti a szakkarai lépcsős piramist.
– Kr.e. 2340 körül az akkádi Szargon király létrehozza a Közel-kelet első nagy birodalmát.
– Kr.e. 2080 körül Gudea Lagas királya egyesíti Dél-Babilóniát.
– Kr.e 2047 körül ismét sumér uralkodó, Úr-Nammu (sumér és akkád királya) irányítja Úr városából Mezopotámiát.
– Kr.e. 2040 Egyiptomban virágzásnak indul, az ún. Középbirodalom. (Kr.e. 1650-ig)
– Kr.e. 2000 körül a Duna völgyében (fejedelmi sírok halottasházakkal) elkezdődik az európai (értsd magyar) bronzkor.
 – Kr.e. 1955 körül a semita elámiak megdöntik a sumér 3. dinasztia hatalmát, létrehozva a Mari birodalmat.

– Kr.e. 1900 körül elindul a Duna-völgyi Kultúra magyar gyarmatosainak kiáramlása Indiába és a Közel-Keletre.
– Kr.e. 1728 Hammurabi király uralkodásával megkezdődik a Babiloni Birodalom története.
– Kr.e. 1700 körül Krétán földrengés pusztít, de ekkor még sikerül az ott élőknek újjáépíteni.
– Kr.e. 1695-ben Hammurabi lerombolja Mari városát.
– Kr.e. 1650 körül megkezdődik a sumeroid-turáni népek ellentámadása. A hükszoszok (csikósok) elfoglalják az anarchiába zuhant Egyiptomot, megalapítva a 15. és 16. dinasztiát. Kr.e. 1551-ig uralkodnak Egyiptomban.
– Kr.e. 1640 körül a Kr.e. 1900 körül elindult duna-völgyi magyar gyarmatosok a mai Anatólia területén megalapítják Hettiaként ismert birodalmukat. Első királyuk neve Labarna.
– Kr.e. 1530-ben I. Mursili hettita (kusán) uralkodó elfoglalja Babilon városát.
– Kr.e. 1380 körül I. Suppiluliuma megszilárdítja a Hettita Birodalom alapjait, meghódítva Szíriát az Eufráteszig.
– Kr.e. 1360 A misztikus Ehnaton fáraó Atont nyilvánítja Egyiptom Istenének, s ezzel megveti a későbbi egyisten hit, a bhakti-jóga alapjait.
– Kr.e. 1356 megalakul a független szemita Asszír állam.
– Kr.e. 1300 körül a Duna völgyében megkezdődik a késő bronzkor, melynek jellegzetessége, hogy a halomsíros temetkezést fölváltja a hamvasztásos, ún. urnamezős, keleties halotti kultusz.
– Kr.e. 1285-ben Muvatalli hettita király megállítja a II. Rámszesz által vezetett előrenyomulást. A két uralkodó békét köt, s Rámszesz feleségül vesz egy hettita hercegnőt.
– Kr.e. 1250 körül Mózes vezetésével a zsidók, kincsekkel megrakodva elszöknek Egyiptomból. – Trója város (a Dardanelláktól délnyugatra, Hiszarlik mellett egy dombra épült ókori szumeroid magyar gyarmatos város) lerombolása. Kr.e. 1240 körül. A trójai agyag orsógombokon látható ábrák szintén komoly hasonlóságot mutatnak a Tordosi és Vinca-kultúrával.
– Kr.e. 1190 körül az ún. tengeri (Közel-Keletről származó) népek támadása miatt megdől a Hettita birodalom, polgárai India felé menekülnek.
– Kr.e. 1184-ben III. Ramszesz fáraó turanoid Jászokat (a bibliai Filiszteusok) telepít Dél-Palesztínába.
– Kr.e. 1160-ban semita elamiták visszafoglalják a hettita kusánok (kassuk) által Kr. e. 1531 óta, közel négyszáz éve uralt Babilont.
– Kr.e. 1115 I. Tiglat-Pilleszer vezetésével a szemita Asszíria a történelem legkegyetlenebb birodalmává válik.
– Kr.e. 1012 Saul az első izraeli király háborút kezd palesztína őslakosaival, a Jászokkal.
– Kr.e. 1004 körül Dávid izraeli király elfoglalja Jeruzsálemet és leigázza a Jászokat. Létrehozza Szíriát és Palesztinát megába foglaló Nagy-Izraelt.
– Kr.e. 969 Salamon Júdea királya.
– Kr.e. 912 az Asszír Birodalom hódító háborúkba kezd, és csatákba keveredik Urartuval, Médiával, Kimmeriával és Szkítiával, valamennyien turanoid népek.
– Közép-Európa vaskora a Kr.e. 800-tól a Kr.e. I. századi római hódításig. – A görög betűírás kialakulása Kr.e. 800 körül föníciai eredetiből. – Az Iliász és az Odüsszeia Homérosz általi keletkezése Kr.e. 750 után.
– Kr.e. 700 körül a szervezett társadalmi renddel rendelkező kelta (keleti magyar) törzsek kialakítják a bronzkort követő, ún. hallstatti, Közép-Európai kultúrát.
– Kr.e. 680 az Asszír birodalom meghódítva Egyiptomot eléri legnagyobb kiterjedését.
– Kr.e. 648 Egyiptom visszanyeri függetlenségét, s elszakad Asszíriától.
– Kr.e. 626 Nabu-apla-uszur káldeus hadvezér kivívja babilónia függetlenségét az asszír uralommal szemben.
– Kr.e. 612 körül a turáni médek és a káldeus babiloniak szövetségben szétverik a vérengző asszír katona birodalmat, területét felosztják egymás között.
– Kr.e. 600 körül Zarahusztra megkezdi óiráni vallásalapító tevékenységét Horászán városában.
– Kr.e. 597-ben Babilon meghódítja Jeruzsálemet.
– Kr.e. 586 a zsidók Babilonba hurcolása, az ún, babiloni fogság kezdete, mely Kr.e. 538-ig tart.
– Kr.e. 559 II. Nagy Kürosz kormányozta Perzsia nagyhatalommá lesz. legyőzi (Kr.e. 550-ben) az addig uralkodó Médeket. Hamarosan elfoglalja Lüdiát, Kis-Ázsia nyugati partvidékét, Föníciát, Babilont és Palesztinát is. A legyőzött Médek a perzsákkal egyenlő jogállásban részesülnek. Megkezdődik Turán és Irán konfliktusa, a turáni átok.
– Kr.e. 539-ben az Etruszkok megalapítják Felsinát, a mai Bolognát. Az Etruszkok ekkor már Kr.e. 800 óta lakják Közép-Itália nyugati részét, az Arno és Tiberis folyók között. Eredetileg a túlnépesedett Kárpát-medencéből kiáramló magyar törzsek voltak. Hatalmuknak a terjeszkedő Róma vetett véget a Kr.e. I. században.
– Kr.e. 513-514-ben I. Dareiosz sorozatos vereséget szenved a szkíták elleni hadjáratokban. Az Indusvölgy nyugati részét azonban már Kr.e. 518 óta birtokolják a perzsák.
– Kr.e. 509 körül Rómában megszűnik az etruszk királyok uralma. A várost 300 tagú szenátus vezeti a továbbiakban.
– Kr.e. 505 körül az etruszkok itáliai pozíciói gyengülnek, Latinum. – Buddha Sziddhárta Gautama (Kr.e. 560-480 körül) vallásalapító működése Indiában. Kusinara városában hunyt el.
– Kr.e. 450 körül Közép-Európában a hallstatti kultúrát a helytelenül La Téne kultúrának nevezett időszak váltja fel kb. Kr.e 50-ig. E kultúra is a Kárpát-medencéből sugárzik. A svájci Neufchateli-tó északi partján lévő cölöp erődítmények helyéről kapta nevét ezen időszak.
– Kr.e. 450 körül a romai jog első írásos rögzítése, az ún. 12 táblás törvények.
– Kr.e. 445. I. Artaxerxész perzsa király Jeruzsálembe küldi zsidó udvari hivatalnokát, Nehemiát, hogy szervezze újjá a zsidó kultuszt. Nehemi megtiltja minden más istenség imádatát Jahvén kívül és megtiltja a más hiteken lévőkkel történő házasságot. Ekkorra a zsidók már gyakorlatilag teljesen hellenizálódtak, még saját héber nyelvüket sem beszélték. Ezt a folyamatot próbálták visszafordítani.
– Kr.e. 435 körül Dél-Itáliában meghal Hérodotosz görög történetíró, a történetírás atyja. Utazásainak és tanulmányainak anyagát kilenc hatalmas kötetbe gyűjtötte össze.
– Kósz városában működik Kr.e. 420 körül Hippokratész (Kr.e. 460-375) a gyógyászat atyja.
– Szókratész Kr.e. 399-ben kiissza a méregpoharat. A filozófust az ifjúság megrontásával vádolják hajlami miatt.
– Kr.e. 396-ban Camillus római hadvezér lerombolja Veii etruszk várost, területét Rómához csatolja. – Kr.e. 387-ben a kelták (keleti magyarok vagy gallok) a Tiberis Allia nevű mellékfolyónál hatalmas győzelmet aratnak a rómaiak fölött. Brennus vezetésével elfoglalják és kifosztják Rómát. Egyedül a Capitoliumot nem tudják elfoglalni, végül hatalmas váltságdíj fejében a kelták elvonulnak.
– Diogenész (Kr.e. 412-323) a legjógikusabb görög filozófus, a kozmopolitizmus és az önző érzék kielégítésen alapuló civilizáció bírálója, a cinikus filozófia megalapítója.
– Kr.e. 359 Macedónia fölemelkedése II. Philipposz alatt.
– Kr.e. 356-ban Marcus Rutilius győzelmet arat az etruszkok fölött.
– Arisztotelész (Kr.e. 384-322) filozófus, a későbbi Nagy Sándor nevelőjének működése.
– Kr.e. 336 ősze makedón Nagy Sándor hadjáratainak kezdete. Kr.e. 333-ban legyőzi és elfoglalja a Perzsa Birodalmat. Seregivel Kr.e. 325-ben eljut egészen az Indiai-óceánig. Nagy Sándor Kr.e. 323. június 13-án meghal tífuszban, Babilon városában.
– Kr.e. 322-ben Csandragupta Maurja meghódítja Észak-Indiát és a Dekkán-fennsíkot. Kr.e. 305-ben megszállja az egész görög-makedón hódoltsági területet egészen Afganisztánig.
– Kr.e. 321-ben Róma megalázó vereséget szenved a Samnisoktól. A rómaiak csak azzal a feltétellel vonulhatnak el, hogy igát vetnek önként a nyakukba, elismerve vereségüket.
– Kr.e. 300 körül Eukleidész görög matematikus működése. Elemek című 13 kötetes munkájában foglalta össze kora összes matematikai tudását.
– Kr.e. 295-ben a nyughatatlan Róma végül legyőzi az Etruszkok, Samnisok és kelták egyesített seregét. Ez a szövetség is jelzi a felsorolt népek rokon magyar származását.
– Kr.e. 282-ben a Vadimonius-tónál a római seregek ismételt győzelmet aratnak a szövetséges etruszk és kelta seregek fölött. A kelta törzsek visszavonulnak eredeti hazájukba, a Duna völgyébe, egy részük pedig Görögországba.
– Kr.e. 275-ben I. Antiokhosz Szótér szeleukida uralkodó az ún. elefántos csapatában legyőzi a Kis-Ázsiába benyomult galatákat (keltákat) és letelepíti őket Phrügiában. Fővárosuk Anküra (a mai Ankara) lesz.
– Kr.e. 268-ben a Maurja hun dinasztiából származó Asóka (Kr.e. c. 290-232) király a történelemben először egyesíti egész Indiát.
– Kr.e. 247. A kelet_iráni Parthava, szeleukida helytartóságot az iráni pártusok meghódítják. Királyuk Arszak (? – Kr.e. 217-ig) megalapítja az Arszakida dinasztiát. Első fővárosuk Nisza.
– Kr.e. 222-ben a rómaiak Clastidiumnál, a Pótól délre legyőzikaz inszubereket, és elfoglalják Mediolánumot, a kelta alapítású (Milánó) várost. Ezzel győztesen fejezik be a Kr.e. 225 óta tartó kelta háborút.
– Kr.e. 190-ben Cornelius Scipio római hadvezér legyőzi III. Antiokhosz szeleukida uralkodót.
– Kr.e. 186-ben szenátusi határozattal betiltják Bacchus (Dionüszosz) boristen magán egyesületi kultuszát. (Az őstantra maradéka)
– Kr.e. 171-ben I. Mithridatesz lesz a Pártus Birodalom királya (Kr.e. 139-ig) és a régi Kelet nagyhatalmává teszi országát. Kr.e. 141-ig Mezopotámiát is meghódítja.
– Kr.e. 133-ban Cornelius Scipio 10 éves háború után elfoglalja a kelta-ibér törzsek ellenállási központját, a római ostrommal 9 évig dacoló Numantiát a Duero felső folyása mellett, majd a földdel teszi egyelővé a várost!
– Kr.e. 120-ban a pártus VI. Mithridatesz Eupator (Kr.e. 132-63) lesz az északi Kis-Ázsia Pontosz királya. Uralmát a Fekete-tenger északi partjára is kiterjeszti.
– Kr.e. 114 Rómában tovább tart az őstantra maradványainak lebontása. Három veszta papnőt erkölcstelenség vádjával elevenen eltemetnek.
– Kr.e. 113-ban a kelta kimberek és a teutonok a mai Stájerország, Neumarkt közelében legyőzik a rómaiakat. Győzelmüket követően betörnek Galliába s ott Kr.e. 109-ben ismét vereséget mérnek a rómaiakra.
– Kr.e. 105. október 06. a kelta kimberek és teutonok a Rhőne melletti Arausiónál (Orange-nál) ismét legyőzik a rómaiakat.
– Kr.e. 101. július 30. Gaius Marius római hadvezér legyőzi a kelta kimbereket az észak-itáliai Vercealle mellett.
– Kr.e. 88-ban VI. Mithridatesz pártus pontoszi király meghódítja Bithyniát és Asia római provinciát. A kelta népekkel és városokkal való évszázados európai római kegyetlenkedés miatt kivégeztet 80.000 Kis-Ázsiában élő, ott valójában a kelta életteret tudatosan pusztító gyarmatosító római polgárt. Athén, Spárta és más görög városok Mithridatesz pártjára állnak.
– Kr.e. 83-ban I. Tigranész örmény király VI. Mithridatesz veje elfoglalja Észak-Szíriát és Kappadiókát, és konfliktusba kerül Rómával.
– Kr.e. 73-ban a római Crassus leveri a Spartacus-féle rabszolga lázadást. 6000 rabszolgát feszítenek keresztre.
– Kr.e 68-ban a rómaiak legyőzik I. Tigranész örmény királyt.
– Kr.e. 64-ben a rómaiak elhódítják Pontoszt VI. a pártus Mithridatesz Euptor királytól.
– Kr.e. 53-ban a Spartacus felkelést vérbe fojtó Crassus római hadvezér megsemmisítő vereséget szenved a pártusoktól és elesik az Eufrátesz felső folyásánál fekvő Carrhae (ma Harrán Urfától délre) mellett vívott csatában.
– Kr.e. 52-ben Julius Caesar leveri a hős gall (kelta) Vercingetorix felkelést és elfoglalja az ősi kelta alapítású Parisorum-ot, a mai Párizst.
– Kr.e. 48-ban Julius Caesar elfoglalja az egyiptomi Alexandriát, s a harcok során a híres könyvtár a lángok martalékává válik.
– Kr.e. 47-ben Julius Caesar legyőzi II. Pharnakész pontuszi uralkodót.
– Kr.e. 46-ban Julis Caesar naptár reformot hajt végre. A Juliánus-naptárat csak 1582-ben váltja fel a katolikus országokban a Gergely-naptár. A 354 vagy 355 napos holdév helyébe a 365 napos napév lép, kiegészítve 4 évenként egy szökőnappal.
– Kr.e. 44. március 15-én Julius Caesart egyeduralmának ellenzői leszúrják, mielőtt a tervezett pártus háborúba indulna.
– Kr. e. 42. január I. Julius Caesart a szenátus Rómában istenné (divus Julius) nyilvánítja.
– Kr.e. 37-ben Palesztinában a régi edomita (arab) családból származó I. nagy Heródest (kr.e. 72-4) nevezik ki a rómaiak Galilea és Júdea vazallus királyává.
– Kr.e. 25-ben Amúntasz király halála utána Belső-Kis-Ázsiában fekvő Galatia (kelta tartomány) római provincia lesz.
– Kr.e. 20-ban Augustus kiegyezik a pártusokkal IV. Phrortész (Főráúrős) visszaadja a Crassus által elveszített hadi jelvényeket. Kicserélik a hadifoglyokat és elismerik az Eufrátesznél húzódó Pártus-Római határt.
– A „0” év, a Názáreti Jézus Krisztus születése Adiabene pártus ütközőállamban.
– Kr.u. 4. I.Heródes halála után I. Heródes Antipas igazgatja Galileát.
– Kr.u. 10. A rómaiak elfoglalják a Dunántúlt.
– Kr.u. 26. Pontius Pilátus lesz Júdea helytartója.
– Kr.u. 30. április 7. Krisztust Jeruzsálemben keresztre feszítik.
– Kr.u. 43. A walesi kelták sikerrel veszik fel a harcot Claudius római légióival.
– Kr.u. 46-tól Dél-Kelet Európa: a Duna vonalától délre minden terület római provincia lesz.
– Kr.u. 63-ban a rómaiak elfoglalják Örményországot.
– Kr.u. 70. szeptember 26. Vespasianus császár fia Titusz meghódítja a föllázadt Jeruzsálemet, az egész lakosságot rabszolgának adják el, a Salamon templomot lerombolják.
– Kr.u. 77. a kelta Wales elesik.
– Kr.u. 78. India virágkora, Kaniska kusán-hun király uralma alatt.
– Kr.u. 86. A rómaiak legyőzik Decebal dák királyt a Duna jobb partján.
– Kr.u. 87. Erdélyben a rómaiak megsemmisítő vereséget szenvednek Decebal dák király seregeitől. 89-ben már a rómaiak győznek.
– Kr.u. 93-ban a Jazigok (Jászok) szkíta népe támadja Pannónia provinciát.
– Kr.u. 102-ben római helyőrség települ az erdélyi dák fővárosba Sarmizegetusa-ba.
– Kr.u. 105-ben Decebal király öngyilkos lesz, Dákia végleg elesik.
– Kr.u. 107-ben Rómában csökken az arany ára az elfoglalt erdélyi ércbányák beáramló aranya miatt.
– Kr.u. 114-ben Róma megszegve a szerződést megindítja támadását a pártusok ellen. Örményország ismét római provinciává lesz.
– Kr.u. 115-ben Traianus elfoglalja Mezopotámiát Babilonnal és a Tigris parti pártus fővárost Ktésziphónt. (Két-szép-hont)
– Kr.u. 117-ben Hadrianus békét köt a pártusokkal és feladja Mezopotámiát és Asszíriát.
– Kr.u. 166-ban a pártus támadással egyidőben a Duna-menti rokon népek Kr.u. 180-ig tartó felkeléssorozatba kezdenek Róma ellen.
– Kr.u. 179. Radasbona kelta település mellett megépül Castra Regina, a későbbi Regensburg határerődítmény.
– Kr.u. 189. I. Viktor Róma püspöke a húsvét eltérő időpontban történő ünneplése miatt a kis-ázsiai közösségeket kizárja az egyházból.
– Kr.u. 197-ben Severus császár elfoglalja Mezopotámiát Babilonnal és a Tigris parti pártus fővárost Ktésziphont. Az egykori pártus főváros Nisza lesz a provincia központja Nisibis néven.
– Kr.u. 217-ben a pártusok elleni hadjárat során Edesszánál meggyilkolják Caracalla császárt.
– Kr.u. 218-ban a római sereg kártérítést fizet V. Artabán pártus királynak, de Macrinus császár Mezopotámiát megtarthatja.
– Kr.u. 224-ben I. Ardasír Szaszanída uralkodó, eredetileg a pártusok vazallusa kihasználva a Pártus Birodalom belső viszálykodásait, legyőzi az utolsó pártus királyt, V. Artabánt se megalapítja az utolsó óperzsa birodalmat.
– Kr.u. 227-ben I. Ardasír Szaszanída Perzsa uralkodó legyőzi a pártus V. Vologaszészt és elfoglalja a Tigris parti Ktésziphónt.
– Kr.u. 230-ban a Szaszanídák megtámadják Mezopotámiát, s igényt tartanak valamennyi egykori perzsa birodalmi területre.
– Kr.u. 232-ben a rómaiak véres harcok árán visszafoglalják Mezopotámiát.
– Kr.u. 238-ban gótok és karpok (a Kárpát-medencében helyben lakó, Duna-völgyi ősmagyarok) kelnek át a Dunán és támadják Rómát.
– Kr.u. 241-ben I. Sápur elfoglalja Mezopotámiát.
– Kr.u. 242-ben Róma legyőzi I. Sápur szaszanída perzsa királyt.
– Kr.u. 245-ben újabb heves Karp (helyben lakó magyar ősnép), dák és gepida támadás a Római Birodalom ellen.
– Kr.u. 248. április 21. Róma ezeréves alapításának ünnepe.
– Kr.u. 252-ben I. Sápur perzsa uralkodó elfoglalja Örményországot.
– Kr.u. 260-ben I. Sápur szaszanída perzsa király az Edesszai csatában legyőzi, és foglyuk ejti Valerianus római császárt, aki a fogságban meghal.
– Kr.u. 271-ben a gótok elfoglalják Erdélyt.
– Kr.u. 277. február 26. Az iráni származású, babiloni vallásalapító Mani (szül. Kr.u. 216. április 14.) Gundisápurban fogságban meghal. A manicheizmus Krisztus-követő gnosztikus megváltás tan, mely szerint nem az áldozati rítusok, hanem a lelki tudás vált meg. 242 óta isten küldötteként tanított Perzsiában, és meg akarta reformálni Zarathusztra vallását.
– Kr.u. 283-ban a rómaiak visszafoglalják Mezopotámiát.
– Kr.u. 300 körül Örményországban államvallássá lesz a kereszténység.
– Kr.u. 313. szabad keresztény vallásgyakorlás Rómában, Nagy Konstantin fellépése.
– Kr.u. 320. Csandragupta hun uralkodó megalapítja a gupta birodalmat Indiában. Az addigi Indiában egyeduralkodó buddhizmust a visszatérő hinduizmust váltja föl.
– Kr.u. 321. július 3. a vasárnap állami ünnep Rómában.
– Kr.u. 325. május 20. Nagy Konstantin megnyitja a nicea-i zsinatot. Rögzítik a húsvét ünnepét az első tavaszi holdtölte utáni első vasárnapra.
– Kr.u. 325. Rómában Nagy Konstantin templomot emel Szent Péter feltételezett sírja felett.
– Kr.u. 326 Palesztinában Szent Ilona, Nagy Konstantin császár anyja megépítteti Jeruzsálemben a Szent Sír templomot. A legenda szerint megtalálja Krisztus keresztjét és halotti leplét, amit Trier-be vitet.
– Kr.u. 330 május Konstantinápoly a birodalom új fővárosa.
– Kr.u. 332. II.Sápur szaszanida perzsa király elfoglalja Örményországot.
– Kr.u. 350 körül megszületik az első gót nyelvű Biblia-fordítás.
– Kr.u. 375 a hunok elhagyva Kína határait Európa felé haladnak., folyamatosan töltődve az egykori Pártus-hun Birodalom népelemeivel és támadják a pártusokat elűző Szászánída Perzsa Birodalmat.
– Kr.u.. 381. május I. Konstantinápolyi II. egyetemes zsinat. Az első dogma, a Szentháromság tanának elfogadása.
– Kr.u. 386-ban Szent Jeromos elkészíti a Vulgátát az eredeti nyelvekből összeállított latin Bibliát.
– Kr.u. 391. február 24. I. Theodosius császár parancsára felgyújtják az alexandriai Szerapeion-könyvtárat és 20.000 tekercs ősi pogány könyvet égetnek el.
– Kr.u. 393-ban a Kr.e. 776 óta rendszeresen megrendezett olimpiai játékokat utoljára rendezik meg. A kereszténység nevében ettől kezdődően betiltják.
– Kr.u. 410. augusztus 14. Alarik nyugati gót király elfoglalja, kirabolja és fölégeti Rómát. A germán népeket a gótoktól származtatják. Európai feltűnésük nem túl megalapozott. Egyes történészek szerint Dél-Svédország a gótok s a germánság őshazája, mégis a hunokkal egyidőben, mint azok csatlósai tűnnek fel. Maga Nagy Teodorik gót király is a Balaton parti Fenékpusztán született. Kik tehát a germánok, ha Európa ókorában mindenütt kelták, azaz keleti magyarok éltek?
– Kr.u. 420-ra a hunok hatalmas birodalmat hoznak létre.
– Kr.u. 427-től 552-ig a fehér hunok (heftaliták) a mai Észak-Afganisztán felől, folyamatosan szorongatják a szaszanida-perzsa birodalmat. Nyilvánvalóan a pártusok visszatéréséről van szó.
– Kr.u. 430-tól a Római Birodalom adófizetője lesz a Hun Birodalom királyának, Rugának (Róka a hunok jellegzetes totem-állata, a nemzet jellegzetes tompa orrára utal, egyéb ehhez társuló nevek még a Katar-Kutút, vagyis Kutyaúr, Farkas stb.)
– Kr.u. 434-ben Attila (410-453) hun Világkirály megalapítja a történelem leghatalmasabb birodalmát, a Hun Világbirodalmat.
– Kr.u. 451. június 20. Catalaunumi óriási csata Attila hunjai és az utoljára minden erejét összeszedő Róma között. A csata elvileg döntetlenül végződött. Róma azonban többé képtelen volt ekkora erőt mozgosítani, a hunok már a következő évben újra támadnak. Bizonyos történész körök egyértelmű hun vereségről beszélnek, de a következő évek eseményét nyomon követve látható, hogy ez képtelenség.
– Kr.u. 452-ben Attila hun Világkirály Róma falai alá ér. Angyali jelenések és Leó pápa könyörgésére, rendkívül nemes gesztussal a szakrális hun fejedelem megkíméli az ősi várost. Feltűnő, hogy következetesen barbárnak tüntetik fel Attilát és népét, miközben halála után féktelen germán törzsfők valóban végrehajtották Róma többszöri feldúlását és kifosztását.
– Kr.u. 453-ban Tisza menti táborában váratlanul, a germán Ildikóval történt lakodalma után meghal Attila király, és ez a hun Birodalom fölbomlásához vezet. A Nyugat rá jellemző nemtelen módon pusztítja el az őt megkímélő nemes szívű ellenfelét.
– Kr.u. 454-ben III. Valentiniánus császár udvarában audiencia közben meggyilkolják Aetius római hadvezért, Attila katonai ellenfelét, aki a Catalaunumi csatában a rómaiak hadvezére volt, és aki a hunok udvarában nevelkedett. Attila személyes bizalmával és barátságával tüntette ki, de Aetius elárulta ezt a barátságot.
– Kr.u. 454-ben a gepidák (gyepüdák) Ardarik király vezetésével, a Nedeo (Nedv, Nedű, Nád, Nádi ősi magyar elnevezésekből) melletti csatában legyőzik a vezér nélkül maradt, s ezért zavarodott hunokat és függetlenné válnak tőlük. Országot alapítanak a magyar alföldön.
– Kr.u. 455 a vandálok elfoglalják, és két hétig fosztogatják Rómát.
– Kr.u. 470-ben a fehér-hunok (az Európában Attila király halála miatt tért vesztett hunok, Csaba-Attilafi vezetésével visszatértek parthiai és indiai szállásterületükre) támadására széthullik Indiában a Gupta Birodalom.
– Kr.u. 476. augusztus 23. Odoaker hun származású (germánnak feltűntetett) fejedelem megfosztja hatalmától Romolos Augustulust, az utolsó nyugati-római császárt és egyszerűen nyugdíjba küldi Campániában évi 6000 arany apanázzsal. Ezzel a történelmi Római Birodalom felbomlik, s a hagyomány a visszagörögösödő Bizánci Császárságban él tovább.
– Kr.u. 488. I. Zénon kelet-római császár Nagy Theodorik keleti gót királyt nevezi ki császári hadvezérré, aki megindítja a támadást Odoaker ellen, akit 493-ig ostromol Ravennában.
– Kr.u. 488. I. Kavád Szaszanida-perzsa uralkodó támogatja Mazdak vallásalapító tanításait, aki a javak egyenlő elosztását, nő- és vagyonközösséget hirdet.
– Kr.u. 492. I. Gelasius római pápa megkezdi a harcot, az egyház, mint univerzális európai szellemi kaszt kialakításáért.
– Kr.u. 493. Nagy Theodorik a békülési lakomán agyonüti a becsapott hun származású Odoaker királyt. – Kr.u. 498. I. Klodvig frank király fölveszi a kereszténységet.
– Kr.u. 499. Lezárul a minden zsidóra kötelező érvényű babiloni Talmud szerkesztése.
– Kr.u. 525-ben a Rómában élő szkíta szerzetes Dionysisus Exigiuus a pápa megbízásából kiszámítja Krisztus születésének időpontját.
– Kr.u. 552-ben Itália teljes egészében a Kelet-Római Birodalom, Bizánc része lett.
– Kr.u. 558. az Attila király korai halálát kiheverő hunok lassan (Avar néven) visszaáramlanak a Kárpát-medence irányába.
– Kr.u. 559 az első nagy csata a fehér-hunok (egykori pártusok) és Bizánc között. Belizár kiváló bizánci vezér ekkor még visszaveri támadásukat.
– 567 az avar hunok visszavágnak az Attila halála után velük szembefordult gepidáknak és visszafoglalják a Tiszántúlt. – 582 a Bizánci császárság az Avar Birodalom adófizetője lesz.
– 587 a nyugati gótok királya, I. Rekkared a toledói birodalmi zsinaton áttér egész népével az ariánus (örmény-rítusú) kereszténységről a római katolikus hitre. A történetírásban germán népként kezelt, hun alattvaló gótok örmény hiten éltek. – 606 Harsa hun uralkodó újra egyesíti Észak-Indiát. Ő az utolsó nagy uralkodó, aki támogatja a buddhizmust Indiában.
– 617 júniusa az avar-hunok ostrom alá veszik Konstantinápolyt.
– 622 Bizánc békét ajánl az avar-hunoknak.
– 622 Mohamed próféta föllépése, az Iszlám (vélhetően a római-katolicizmus elleni reform erők vallásának) kezdete.
– 626 újabb avar-hun ostrom Bizánc ellen.
– 636. augusztus 20. az arabok első ízben aratnak győzelmet Kis-ázsiában a bizánci fősereg ellen. Még ebben az évben elfoglalják a szaszanída perzsák fővárosát Ktészihónt is.
– 650 a történészek többsége által hiteles források szerint az Ural vidékéről bevándorolt türk nép, a kazár meghódítja a mai Oroszország déli részén fekvő Bolgár Birodalmat. Titokzatos uralmuk a 7. és 9. századok között tartott. Több kérdés merült fel azonban. Ha a finnugor őshaza az Uralban van, akkor, hogyan jöhet onnan egy türk, azaz turáni nép, aki ráadásul nem magyar. Ezt követően meghódolt egy szintén türk, helyesebben hun népet, a bolgárokat, akit a hagyomány Csaba népének tekint, s nem is alaptalanul. Hol vannak eközben a magyarok, akik később rejtélyesen, az időközben buddhizmusról zsidózó hitre térő kazárok alattvalók lesznek. Mai modern német történészi felvetések azt hangsúlyozzák, hogy a kazárok soha sem léteztek és a magyarság finnugor származtatása is csak szándékos, politikai indíttatású zavarkeltés.
– 680 Bizánc a bolgárok adófizetője lesz.
– 752 és 806 között készítették el Rómában Konstantin császár adomány levelét (lat. Costitutum Constantini), egy hamisított oklevelet, melyben a császár Szilveszter pápára ruházza Rómát, egész Itáliát, sőt a Római Birodalom nyugati felét is. Számos egyéb jog mellett a római egyházat valamennyi más gyülekezet fölé helyezi. Az oklevél az egész középkoron át arra szolgált, hogy mindenáron bizonyítsa a pápai uralom jogosságát, végül 1440-ben ismerték el véglegesen nyilvánvaló hamisságát. Ehhez a dokumentumhoz igazították a nagy naptárhamisítás főszereplőjének legendáját, a hős nem más, mint a sohasem élt Nagy Károly frank császár. Állítólag 796-ben legyőzte az avarokat.
– 800. december 25. mitologikus körülmények között III. Leó pápa karácsonyi szent mise közben ószövetségi zsidó rituálé szerint, Dávid királyhoz hasonlóan felkeni, császárrá koronázza a frank uralkodót, Nagy Károlyt. A pápaságnál is ingatagabb császárság jogilag 1806-ig, Napóleon közbelépéséig létezett. Mind a pápaságot, mind a császárságot inkább valami ellen találták ki, mint valamely hiteles, indokolt szellemi, politikai törekvés kibontakoztatására. Alapos a gyanú, hogy az európai őslakosnak számító magyarok, s testvérnépük, a hunok mindig is helyben lakva szakrális szellemi és politikai folytonosságot képviseltek Európában. Ez a pápai-császári szövetség Európa magyar szakrális rendszere ellen jött létre.
– 830 körül megalapul a Nagymorva Birodalom. Valójában sohasem érte el, még legnagyobb kiterjedése idején sem a Kárpát-medencét, de ez a szláv mítosz jól jövedelmezett a trianoni tárgyalások során. Mai napig ez az alapja a Felvidék elcsatolásának, az önálló Szlovákiának.
– 896 az utolsó magyar honvisszafoglalás.
– 907 a pozsonyi csatában a magyarok tönkreverik az egyesült bajor és morva seregeket. Elfoglalják a mai teljes Ausztriát és Csehország egy részét, vagyis az ősi magyar-hun területeket.
– 974 Géza nagyfejedelem fölveszi a kereszténységet.
– 998 István felmondja a vérszerződést, a tényleges trónörököst, az ősi szakralitás és jogrend képviselőjét, Koppányt (a levirátus, a vérszerződési jogszokás szerint ő volt a trónörökös) előbb legyőzik, majd holttestét felnégyelik, s kereszt alakban Magyarország területére szögezik. Ezzel az árulással kezdetét veszi Magyarország mai napig tartó történelmi tragédiája.
– 1000. december 25. I. Istvánt Nagy Károlyhoz hasonlóan karácsonyi mise keretében megkoronázzák.

Vajon ez a nagyléptékű áttekintés belekerül-e valaha a történelemkönyvekbe…?

 

Forrás: http://magyarokeredete.blogspot.com/p/v2-tortenelem-vilaghaboru.html
3+
Posted in Figyelő

További bejegyzések

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük