Menü Bezárás

Hol tartok most a Világmindenséggel – Harmadik gondolat

A Jóról és a Rosszról

Létezik-e valamilyen elvont definíció a jóra és a rosszra, vagy ezek valóban viszonylagos kategóriák? Egy-egy növényi vagy állati egyed, faj, ember, embercsoport, nép, stb. számára elég jól körvonalazható a jó és a rossz: ami élni, fejlődni, szaporodni segít az jó, minden más rossz. Sajnos azonban már két – bármiféle – egyed számára a dolog viszonylagos: ha nem együttműködők, ha nem szimbiotikus az egymásra hatásuk, akkor egymás ellenében fognak élni és harcolni – egymással ellentétes „jó” és „rossz” fogalmakkal. A „haszon és kár” vagy „nyereség és veszteség” játékelméleti interpretációja jól bemutatja ezt a viszonylagosságot.

Lehet itt még azt is elemezni, hogy „zérus összegű-e” a játék, azaz az egyik fél haszna egyenlő-e a másik fél kárával (másképpen: az ellenfelének okozott veszteséget saját nyereségeként maradéktalanul hasznosítja-e a győztes fél), ebben az esetben hajlamosak vagyunk igazságos vagy kiegyensúlyozott harcról beszélni. (Különösen, ha valamiért azonosulni tudunk a harc céljával, és pláne, ha mi vagyunk a győztesek.) A másik félnek okozott – hasznot egyáltalán nem, vagy csak kismértékben hajtó – veszteséget, mint ok nélkül való károkozást, általában gonoszságnak tekintjük.

Nem vagyunk sokkal előrébb a jó-rossz fogalom tisztázásában akkor sem, ha modellünket eleve zérus összegűnek tekintve meghatározzuk az olyan – erkölcsileg eleve elfogadhatatlan – „nyereségeket”, mint a szadizmus vagy az öncélú nyereségvágy, és ezen tényezők játékba emelésével érjük el a 0 összeget.

Nézetem szerint tehát a „jó” és a „rossz” csupán annyiban abszolút fogalmak, hogy abszolút relatívak :). Minden „jó” és minden „rossz” csak a „kinek a számára” kérdéssel és válasszal együtt értelmezhető. Több egyed együttes létezése – például az emberi társadalmak működése is – feltételezi a „jó” és a „rossz” dolgok „alapkészletében” történő megállapodást, amit az emberi lét szintjén értékrendnek és erkölcsnek nevezünk, és amihez az adott társadalom tagjainak az együttműködési szándéka szükséges (olykor állami intézményekkel, jogrenddel, szankciókra képes erőszakszervezetekkel kikényszerítve). Természetesen az erkölcs, emberi közösségenként is relatív – lásd például a nemek egymáshoz való viszonyát és viselkedési szabályaikat. És hát együttműködő sokaságon belül, adott erkölcsi és jogelvek alkalmazása mellett is bőven támadhatnak konfliktusok. Ilyen tipikus konfliktusforrás a tulajdonlás kérdése. Ami aztán társadalmak között is megjelenhet: „az én földem”, „az én hazám”, stb.

Általában is: ha ellenfelek fontos törekvéseinek halmaza üres halmaz, akkor a konfliktus előbb-utóbb harccá válik. Társadalmi méretekben ilyenkor a végső megoldás befelé: forradalom vagy polgárháború, kifelé pedig a nemzetek közötti agresszió, a háború.

A fajok közötti konfliktusok – például a táplálékláncban – természeti törvény szintűek. Hasznossági, játékelméleti szinten persze értelmezhetők, de mindenképpen kívül esnek az erkölcs kategóriáján. (A meséken túl értelmetlen dolog a tyúkot zsákmányoló róka gonoszságáról beszélni, vagy akár a csirkéket élelmezési célból tenyésztő gazdáéról, de a fácánokat szórakozásból és dicsvágyból halomra lövő vadászé már szóba kerülhet.)

                                                                                  – o –

Paradox módon a világ anyagi voltáról (is) tudósító észleleteinket, a gondolatainkat nem tudjuk sem mérni, sem semmilyen anyagi tulajdonsággal jellemezni…

Rövidesen folytatom a negyedik gondolattal – Az anyagi és a nem anyagi világról

Grafjódi László

2+
Posted in Blogok

További bejegyzések

1 Comment

  1. Kiss Mária Katalin

    Ha nem együttműködők, ha nem szimbiotikus az egymásra hatásuk, akkor egymás ellenében fognak élni és harcolni – egymással ellentétes „jó” és „rossz” fogalmakkal.

    Ezt kell kivédenünk – ezért el kell, hogy fogadjuk egymást – egymás gondolatait, ötleteit nem kritikusan, hanem megértően fogadni, továbbgondolni, építkezni belőle.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük