Menü Bezárás

Hol tartok most a Világmindenséggel – Hatodik gondolat

A kommunikáció egyéb formáiról

A nem emberi kommunikációs jelenségek két nagy csoportja

  • a gépi kommunikáció és mesterséges intelligencia, valamint
  • a nem emberi élőlények kommunikációja.

A gépi kommunikáció – és egyelőre a mesterséges intelligencia is – az anyagi világ termékei, mivel jel és információ alapúak, azaz (tudomásom szerint, érdemben és sikerrel) még nem tudják érdemben megoldani a gondolat-információ átmenetet. Az egyre bravúrosabb, bonyolultabb, és hihetetlen időteljesítményű kódgenerálások és kódcserék, valamint az ezek alapján létrehozott új és egyre autonómabb berendezés-nemzedék (emberi hanggal programozható intelligens házak és számítógépek, sakk automaták, gépipari robotok, stb.) hihetetlenül precíz és bonyolult műveletekre történt „beidomítása” elfedni látszik azt a tényt, hogy ezek a készülékek csak imitálják, de nem gyakorolják a gondolkodást. Elvont célokban, filozófiai struktúrákban „gondolkodó”, autonóm személyiségi jegyeket, intuitív képességet, hiteles érzelmeket és ösztönösséget felmutató gép, azaz valódi mesterséges intelligencia egyelőre csak a sci-fikben létezik.

Meggyőződésem, hogy a gondolat-információ átmenet, a nem anyagi világba való bejutás nélkül legfeljebb csak éneklő-beszélő babamodelleket, a valódi házőrzőinkre emlékeztető robotkutyákat, meg ipari robotokat fogunk tudni fabrikálni.

A nem emberi élő szervezetek kommunikációja külön is említést érdemel. Bár az etológia hangsúlyosan tanulmányozza az állatok közötti valamint az állat-ember kommunikációt, igazán nagy áttörés – pl. egy jó hatásfokú tolmács-berendezés létrehozása – tudomásom szerint még nem történt meg. Azon azért érdemes elgondolkodnunk, hogy főemlősi-csúcsragadozói pozíciónkból magabiztosan állítjuk, hogy tudata csak az embernek van. Vajon honnan tudhatjuk ezt, amikor például a vándormadarak és a költőhelyeikre rendszeresen visszatérő más állatfajok tájékozódási mechanizmusát, a kvázi-társadalomban élő rovarok (méhek, hangyák) szociológiáját sem fejtettük még meg, miközben a velünk való és az egymás közötti kommunikációjuk megismerésével is gyerekcipőben járunk?

Csak felvetem, hogy ha valamennyit megtudnánk az emberrel kapcsolatban empátiás készséget mutató emlősök (majmok, kutyák, delfinek) gondolkodásáról, nem anyagi, második világáról, lehet, hogy ezeknek az – emberénél valamelyest egyszerűbb – struktúráknak a tanulmányozása közelebb vihetne bennünket az emberi gondolkodás és kommunikáció megismeréséhez és megértéséhez. Véső soron a nem anyagi világba történő bejutásunkhoz.

Megemlítem, hogy nem véletlenül használtam a „nem emberi élő szervezetek” kifejezést. Az emberit – a tudományos gyakorlatban is jellemzően – az állatival szokták összehasonlítani, mintha a növények működése, viselkedése és reakciói érdektelenek volnának ebben az összefüggésben. Ugyanakkor kísérletek igazolják, hogy tetszőleges növényfajok csíráztatása során a gondozó személynek a kísérleti példányokhoz való, megkülönböztető érzelmi viszonyulása a „kedvelt” vagy „ellenszenves” egyedek eltérő növekedéséhez vezetett. Ugyanígy, kísérletileg regisztrálták az adott növénnyel szemben ártó szándékot tápláló személy közeledtére a növények vészreakcióját. (Ha jól emlékszem, a turgor-nyomás változott meg hirtelen.) Jelek mutatnak tehát arra, hogy a növények is képesek a kommunikációra.

Végezetül – a kommunikációra való képesség világát tovább tágítva – beszélnünk kell a szervetlen világ és a köztünk fennálló még titokzatosabb kommunikációs kapcsolatokról is. Például a víz programozásáról, mint működő agykontroll-technikáról, vagy Masaru Emoto japán kutatónak a vízzel, illetve a jégkristályoknak az emberi érzelmek szerinti alakulásával kapcsolatos kísérleteiről. Mindezek további utak lehetnek a második világ megismerése felé.

– o –

Hamarosan folytatom a hetedik gondolattal – Átjárók és határmezsgyék az anyagi és nem anyagi világ között

Eddigi ismereteim és tapasztalataim alapján úgy tekintek az Univerzumra, mint egymásba skatulyázott világok végtelen sorozatára…

                                                                                                          Grafjódi László

2+
Posted in Blogok

További bejegyzések

1 Comment

  1. Kiss Tibor

    Nagyon sokoldalú elemzés!

    Ami ehhez kapcsolható és már régóta motoszkál bennem; hogy a számtalan kommunikációs eszköz mind sorvasztja valami nehezen érthető (ismerhető) alapvető korlátokat döntögető “telepatikus” képességeinket!
    Ha jól tudom 30-40 évvel ezelőtt is voltak meglepő eredmények ezen a “tudományterületen” – aztán a pénz-, vagy hír-források elapadtak…

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük