Menü Bezárás

Radioaktív sugárzás elleni védekezés

Fontos tudnivalók a nukleáris sugárzásról és az ellene való védelemről!

Ez attól függ, milyen “radioaktív sugárzás” ellen szeretnél védekezni. A radioaktív bomlás során keletkező sugárzásokból háromfélét különböztetünk meg: alfa-, béta- és gamma-sugárzást.

Az alfa-sugárzás ellen a levegő nagyon jól véd: pár mm-nél többet nem tudnak megtenni benne az alfa-részecskék. Ha ettől szeretnél védekezni, arra kell ügyelni, nehogy az alfa-sugárzó anyag porát belélegezd, mert akkor a sugárzás eléri a szöveteidet és az nem vicc, tekintve, hogy komoly ionizáló hatása van.

A béta-sugárzás ellen már komolyabb védelem kell: pár mm-nyi vaslemez megteszi (de akár alumínium is). Ezeknek elég nagy a sűrűségük ahhoz, hogy mire átérne rajtuk a béta-sugárzás, találkozzon jó pár atommal, amivel kölcsönhatásba léphet és leadja az energiáját.

A gamma-sugárzás a legjobb áthatolóképességű, az ellen nehéz védekezni. Vastag ólomréteget, nehézbetont vagy vizet szoktak használni erre. Mivel a gamma-sugárzás nagy energiájú fotonokból áll, ezért az energiáját főleg az atomok elektronjainak gerjesztésével tudja leadni. Az ólomnak rengeteg elektronja van, emellett jól megmunkálható, szilárd és ha nem nyalogatod, nem is mérgező. Ezért jó erre a célra. A nehézbetonban található nagy rendszámú adalékok is éppen ezért jók, de abból még építkezni is lehet. A víz mondjuk nem az igazi, mert kevés elektronja van, de abból meg sok van, így könnyűszerrel lehet több tíz méteres réteget is létrehozni belőle, az meg már elég, hogy elfogadható szintre csökkentse a gamma-sugárzás intenzitását.

De egyébként kellő rétegvastagságban alkalmazva bármi elég jól véd a radioaktív sugárzás ellen. A levegő is alkalmas például arra, hogy a gamma-sugárzástól megvédjen, csak eléggé messze kell állni a forrástól, hogy a köztetek található légrétegben el tudjon nyelődni a sugárzás. Hasznos tudnivalók:https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/kornyezettechnika-eloszo/ch08s03.html

ÉTELEK RADIOAKTIVITÁS ESETÉN: Az ACS Meidicinal Chemistry Letters című folyóiratban megjelent jelentés alapján a kutatóknak sikerült egy resveratrol nevű antioxidáns anyagot azonosítaniuk, amely megtalálható a vörösborban, a szőlőben és a diófélékben, és a vizsgálatok alapján képes természetes védelmet nyújtani a radioaktív megbetegedések ellen. Mindegy, hogy a radioaktív sugárzás a  ipari atomkatasztrófából, vagy éppen a rákos betegeket kezelő sugárterápiából származik, mindenképpen legyengíti az emberi szervezetet, és betegséget, illetve súlyosabb esetben halált okoz, mondta Michael Epperly és Kazunori Koide.

Az újonnan kifejlesztett, radioaktív sugárzás ellen védelmet nyújtó gyógyszer hatékonyságát jelenleg az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszeripari Hatóság (FDA) vizsgálja. A gyógyszert mellékhatásai miatt egyelőre rákos betegek nem használhatnák, és jelenleg úgy tűnik, hogy nem csak kis mennyiségben lehet előállítani. A kutatók megfigyelték, hogy a szóban forgó antioxidáns a lombikokban védelmet nyújtott a sejteknek, de a kísérleti egereket nem védte meg a sugárzás sejtkárosító hatásaitól, viszont egy másik, hasonló természetes anyag, az acetil-resveratrol képes volt az egereknek védelmet nyújtani a radioaktív sugárzás ellen. Ezt az anyagot ráadásul nagy mennyiségben is könnyen elő lehet állítani, és szájon át bevehető.

Az ajánlott napi jód bevitel mennyisége (RDA): 150 mikrogramm

1. Himalájai kristálysó vagy jódozott tengeri só

Az egyik legjobb jódforrás a himalájai kristálysó, mely egyben nagyon egészséges is, hiszen 86 féle ásványi anyagot és nyomelemet tartalmaz. Mivel egy csipetnyi himalájai só fedezi a napi ajánlott mennyiséget, rendszeres fogyasztása a legegyszerűbb megoldás arra, hogy megfelelő mennyiségű jódhoz jusson a szervezetünk, írja a Natural Society. A jódozott tengeri sóból pedig egy teáskanálnyi fedezi a napi jódszükségletet.

1 gramm (1/2 tk) himalájai kristálysó – 500 mikrogramm jódot tartalmaz

2. Áfonya

Az áfonya szintén toplistás jódforrás, melyből már 5 gramm fedezi a napi ajánlott mennyiséget. Az áfonya ezen kívül nagy mennyiségben tartalmaz antioxidánsokat, C-vitamint a feketeáfonya héjában található antocianin pedig látásjavító hatású.

10 dkg áfonya – 400 mikrogramm jódot tartalmaz

3. Tej

A tej számos fontos vitamint és ásványi anyagot tartalmaz, többek között kalcium és D-vitamin is található benne. Emellett azonban jódforrásnak is kitűnő, ugyanis egy pohár tej a napi ajánlott jódbevitel 1/3-a fedezhető.

1 pohár (3 dl) tej – 45 mikrogramm jódot tartalmaz

4. Szárított tengeri alga

A tenger gyümölcsei (kagyló, rák, homár) nagy mennyiségben tartalmazzák ezt az alapvető ásványi anyagot, mind közül azonban az algák a legjobb jódforrások. Egy kisebb adag (30 gramm) a napi ajánlott bevitel harmincszorosát tartalmazza.

10 gramm szárított alga – 1500 mikrogramm jódot tartalmaz

5. Tengeri halak

A tengeri halak is kiemelten magas jód tartalmú tápláléknak számítanak, melyek közül a tőkehal, makréla, hering, pisztráng, tonhal is hasonló mértékben tartalmaz jódot.

10 dkg tőkehal – 250 mikrogramm jódot tartalmaz

6. Aszalt szilva

Az aszalt szilva fogyasztása, mely mérsékelt mennyiségben tartalmaz jódot, szintén hozzájárulhat a jódhiány kialakulásának megelőzéséhez. Az aszaltszilva héjában a feketeáfonyához hasonlóan megtalálható a látásjavító antocianin.

5 db aszaltszilva – 13 mikrogramm jódot tartalmaz

7. Tojás

A tojás egy sokoldalú és egészséges élelmiszer, mely ellátja a szervezetet A-vitaminnal, D-vitaminnal, továbbá cink, kalcium és némi jód is van benne. Egy főtt tojás nagyjából a napi ajánlott jód mennyiség 10 százalékát tartalmazza.

1 tojás – 12 mikrogramm jódot tartalmaz

8. Joghurt

A tejhez hasonlóan a többi tejtermék is megjelelő jódforrásnak minősül. A jódhiány megelőzésére érdemes rendszeresen fogyasztani joghurtot, sajtot és túrót.

3 dl joghurt – 90 mikrogramm jódot tartalmaz

9. Burgonya

Az egyik legelterjedtebb zöldségféle a burgonya, mely szintén tartalmaz jódot. Egy közepes (héjában főtt) burgonya elfogyasztása a napi ajánlott mennyiség 40 százalékát fedezi.

1 közepes burgonya – 60 mikrogramm jódot tartalmaz

10. Eper

Az eper kimagaslóan magas C-vitamintartalma miatt is fontos gyümölcs az egészségünk szempontjából, mely meglepően jó jódforrás is egyben. Egy csészényi földieper elfogyasztása a napi ajánlott jód mennyiség közel 10 százalékát fedezi.

10 dkg földieper – 13 mikrogramm jódot tartalmaz

Jódaqua jódos gyógyvíz 

A jódhiány Herbáriákban és gyógyszertárakban kapható Jódaqua jódos gyógyvízzel is pótolható, mely egy 100 %-ban természetes eredetű, Sóshartyánban feltárt forráskút őstengeri eredetű gyógyvíz.

üdvözlettel:
                      Medveczki Zoltán
11+
Posted in Tagjainktól / Jegyzetek, írások

További bejegyzések

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük