Menü Bezárás

Természetjogi és Emberi Jogi szakműhely

Új törvények helyett a természettel szembeni alázatra, holisztikus világszemléletre, szellemi tisztaságra; az univerzális rend helyreállítására törekszünk. Ez alapelv és feladat is egyben. A törvényhozás jelenleg állami monopólium. Az államot a multinacionális érdekkör tartja a kezében, ezért jogszabályait is ők írják.

„Az igazságtalan törvény nem kötelez, sőt elveszti jog jellegét! (Dr. Fézer Tamás)”
Megváltoztatjuk a jelenlegi, igazságtalanságon alapuló jogrendet. Kidolgozzuk az univerzális rend alapjait, ha kell, szabályait, amik alapján a jogok és kötelezettségek tekintetében az emberek egyenlők, és egyenlő módon érvényesíthetik akaratukat. Fennmaradásunk feltétele, hogy a jelenlegi világrend valamilyen módon átadja helyét egy természetes társadalmi rendnek. A természetes társadalom mentes a pénz- és párturalomtól, önigazgató, emberközpontú, harmóniában van a természeti környezettel, és mindenkinek létbiztonságot nyújtó szociális igazságosságot valósít meg. Erkölcsi (természetjogi) alapja a felebaráti szeretet.

A társadalmi élet természetjogi alaptételei a fenntartható és emberhez méltó társadalmi életet meghatározó irányelvek.

Az emberi személy alapjogai, amelyek érvényesítéséről a társadalomnak gondoskodnia kell:

a/ Az élethez való jog: Minden embernek joga van ahhoz, hogy a társadalom biztosítsa számára az élet elemi feltételeit (az élelmet, a lakhatást, az egészségügyi ellátást).

b/ A természet-adta életfeltételek és a szellemi termékek használatára való jog (a közkincsek kisajátíthatatlanságának elve): Az élet természet-adta elemi feltételeit (a természeti kincseket, a földet, a levegőt, a vizet, az energiaforrásokat) valamint az emberi szellem alkotásait - amelyek lényegében többezer-éves közös szellemi fejlődés gyümölcsei - az egész emberiség, az emberiség minden nemzedéke és nemzete adományként kapta. Ezek elérésére és igénybevételére minden ember, a jelenlegi és minden jövendő nemzedék minden tagja azonos jogokkal rendelkezik. Más szóval: nem kerülhetnek magántulajdonba, nem sajátíthatók ki a megújuló természeti kincsek, fenntartásukról a társadalomnak folyamatosan gondoskodnia kell, a nem megújítható természeti kincsek felhasználásakor pedig tekintettel kell lenni a jövő nemzedékek érdekeire.

c/ A szülőföldön való megélhetés (boldogulás) joga.

d/ A társadalom javaiból való részesülés joga (a teljesítmény elv): A munkaképes emberek csak a társadalom számára végzett hasznos teljesítményük jogán és mértékében igényelhetnek részt a társadalmi össztermékből. Más szavakkal: a koruknál vagy egészségi állapotuknál fogva rászorulókon kívül senki nem jogosult a társadalom számára nyújtott hasznos teljesítmény nélkül részesülni a társadalmi össztermékből.

e/ Az esélyegyenlőségre való jog: Minden egészséges gyermeknek és munkaképes embernek joga van arra, hogy fizetőképességétől függetlenül, csak képességei által befolyásoltan, egyébként a társadalom többi tagjával azonosan, egyenlő eséllyel juthasson hozzá a hivatása elsajátításához és hatékony gyakorlásához szükséges természeti, gazdasági és kulturális erőforrásokhoz.

f/ A hátrányos helyzetűek különleges joga: A társadalom azon tagjainak, akik akár szellemi, akár fizikai adottságaikból adódóan hátrányos helyzetben vannak (csökkent munkaképességűek, fogyatékosok, rokkantak), joguk van arra, hogy számukra a társadalom esélyeik fokozását a mindenkori adottságainak megfelelő szinten, a mindenkori természetes (tudományos, anyagi) korlátokon belül, méltányos feltételekkel, különleges megoldásokkal is biztosítsa.

(Síklaky István: Létbiztonság és harmónia)

Fentiek értelmében a  természetjog nem más, mint Isten akaratának kifejezése.

Ezek az elvek összhangban vannak a Dr. Halász József által kidolgozott Magyarország Szabadság-alkotmányával is.

Feladatunk kialakítani a konszenzust  a természetjog alkalmazásának részterületein, hogy döntési helyzetekben helyes magatartást tudjunk kialakítani..

Kutatás: a természetjog területén.

Szervezés: a jogi intézményrendszer bizonyos elemeinek kiépítése – főleg az átmeneti korszakban szükséges.

Tudástár fejlesztése a természetjog elméletének és gyakorlatának területén.

A Természetjogi és Emberi jogi szakműhely  a Magyar Szerves Társadalom szakműhellyel szerves kapcsolatban van. Úgyszintén a Magyar Szakrális Önazonosság szakműhellyel, a Szellemi szakműhellyel, a Társadalmi önazonosság szakműhellyel.

Kapcsolatépítés szükséges az igazság talaján álló néhány jogásszal, hogy szakmailag megalapozzák a Természetjogi és Emberi jogi szakműhely munkálatait.

Javaslatok, vitaanyagok itt!

1+
Posted in Szakműhelyek

További bejegyzések

2 Comments

  1. Ottó

    Először is köszönöm a hozzászólási lehetőséget!

    Én biztosan elkerülnék minden jogvégzett embert a természetjog kapcsán.
    Hiszen még a Szentkorona Tan sem volt leírva, pontokba szedve. A szovjet megszállás után (1947.-ben, vagy 1949.-ben, most fejből nem tudom) készült el a BTK elődje. Addig csak szokásjog volt! A híres Hármaskönyv is az akkori szokásokat gyűjtötte össze.

    Nekünk most nem arra van szükségünk, hogy a régi szokásokat átültessük a mi időnkbe, hanem megtaláljuk azokat az irányelveket, melyeket alkalmazva, betartva működtetni tudjuk a Szerves Társadalmat. Ezeket az irányelveket viszont nem szabad paragrafusokba, törvényekbe foglalni, mert akkor úgy járunk, mint a “törvény népe”. Elveszik a könyv, megsemmisül az írás, és akkor nem tudunk majd mit csinálni. Az irányelveket meg kell tanítani mindenkinek. Így nem kellenek külön “törvénytudó” személyek. Aki megszegi az irányelveket, tudni fogja, hogy bűnt követ el.
    Remélem, majd lesznek erre a bejegyzésre további reakciók, és a közösség segítségével “kikristályosodnak” idővel ezek az irányelvek is.

  2. Bene Gabor

    Ottónak abban igaza van, hogy az egyetemek – főleg a jogi és közgazdasági karok – csak arra valók, hogy a józan gondolatok helyett dogmákban kezdjünk gondolkodni. Édesapám aggódott is e-miatt, amikor felvettek a jogi karra. Talán abban téved, hogy csak szokásjog volt a két háború között, mert a büntető novella már a kiegyezés után megszületett, s a Habsburgok érdekkörének a normarendszerét vezették be általa. Nekünk egy párhuzamos társadalmat kellene építenünk a jelenlegi pénzuralmi diktatúrával szemben, s ennek sajnos nem lehet azonnal mellőznie a normarend leírását. Ne feledjük, hogy addig nem kellett leírni a törvényeket, ameddig minden részvevő betartotta azt. 1222-ben az uralkodó próbálta tartósan megszegni a szokásjogot, s ezért kellett őt arra késztetni, hogy írassa le. Abban viszont igaza van Ottónak, hogy nem kell túl terjengősen szabályozni semmit, mert szerintem is elég a szkíta utód magyarságnak a jogérzet, ami valójában igazságérzet. S ezért felesleges egymás között szerződéseket kötni, hiszen ha valamire kezet adtam, az mindig úgy is lesz! Az persze alapigazság, hogy a alkotmányos alapelvek minden magyar számára fontosak, s azt jó lenne nekik megtanítani. Én ezen fáradozom már jó pár éve, hiszen az előadásaimban, könyveimben ezeket ismertetem. (Ráadásul bárhová elmegyek a hazában minden ellenszolgáltatás nélkül.(Bene Gábor)r

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük